Nagydarab csajt basztam


Tetszik (4)        Nem Tetszik (4)

A gimnáziumi létem első napjai maradandó élményekkel kezdődtek. A vegyes osztályban sokkal több volt a lány, amit nagyon nem bántam, és még viszonylag visszahúzódó létemre is mindenki kereste a társaságomat. Ekkor még nem is annyira a testük érdekelt, mint a személyiségük. Hiába voltak a vágyaim kibontakozóban, mégis az első heteket szerény puhatolózással töltöttem. Vesztemre. Szép lassan kialakultak a klikkek, amikből én, tanulásra és tudásra hajtó, rendre kimaradtam. Egy idő után sem a fiúk, sem a lányok nem fogadtak be a saját kis világaikba.

Annyi fiatal között magányos maradtam, és ha néha el is lehetett némelyikükkel beszélgetni, többnyire hamar egyedül hagytak, mert nem számítottam megfelelő partnernek az ő felfogásukban. Nekik a buli és a hülyeség számított, míg én eminens tanulóként az élet fontosabb dolgaira koncentráltam.

A lányokkal egyébként is hadilábon álltam, mert szabályosan ok nélkül féltem tőlük. Ráadásul volt egy nagyon rossz tulajdonságom, hogy ha zavarba jöttem, mindig vigyorogtam. Lehet, ez volt az oka, hogy nem is vettek soha komolyan. Jó voltam, ha segíteni kellett a matekban, vagy ha odaadtam lemásolni a házifeladatot, de más időkben figyelemre sem nagyon méltattak. Bezzeg a nagyképű, nagydumás srácokra ragadtak az osztálytársaim, ami bosszantott és irigységgel töltötte meg a lelkemet. Ezek voltak az okok, hogy itt is, mint az általánosban egy idő után magamba zárkóztam, nem kerestem senki társaságát.

A második félév kezdetén kaptunk egy új osztálytársat. Mindenki csak nézett, amikor az igazgatónő behozta a terembe, mert a csaj legalább annyira kilógott a sorból külsőleg, mint amennyire én sem tartoztam a csapathoz szellemileg. Példátlanul magas volt, szerintem közel a százkilencvenhez, mivel a pedagógusok és a magasabb fiúk között is lazán elnézett bárki feje fölött. Ezt még alaposan megtetézte a testtömege, ugyanis szemmértékre lazán verte a mázsát. Igazi óriás volt. Nem túl kövér, de jócskán meghaladta a molettséget. Mindennek ellenére nem volt szétfolyva a teste. Olyan masszív formákkal megáldott, oroszos típusba soroltam volna. Az arca viszont szép volt, de kicsit idétlen, fiúsan rövidre vágott barna haja még tovább rontott az összképen. Feszülő farmerben , zárt sportcipőben és lezser felsőben érkezett. Természetes, vastag szemöldöke érdekes kontrasztot mutatott a meleg, sötétbarna szemeivel.

Félszegen nézett körül a kíváncsi tekintetek között. Azonnal megállapítottam, hogy az önbizalom nála is a padló szintje alatt keresendő, és ennek megfelelően is viselkedett. Még majdnem meg is sajnáltam, ahogy az elkövetkező napokban milyen barátságosan próbált közeledni a lányokhoz, akik kicsit ellenségesen, félvállról kezelték, a fiúk meg kutyába sem vették szegénykét.

Velem, a százhetvenkét centis kívülállóval még csak nem is próbálkozott. Szünetekben gyakran azt néztem, milyen magányosan csapódik barátnőt keresve egyik lánytól a másikig. Persze ezek a próbálkozások eleve kudarcra voltak ítélve, mindenhol lepattintották a nagydarab medvebocsot, mert így csúfolták szegényt a háta mögött. Napról napra jobban sajnáltam, aztán úgy a tízedik nap után, mikor egyértelművé vált, hogy ő is magányosan egy másik sarokba vonul, elszántam magam.

- Szia Napsugár! - szólítottam meg a közelébe érve.

- Helló! Attila? - mosolyodott el, ahogy felém fordult és lenézett. A sötétbarna szemeiben valami érdekes fény csillant meg. Valami reménysugár, gondoltam talán örül, hogy szólhat valakihez.

- Igen, de szólíthatsz strébernek, mint a többiek, nem haragszom meg. - ütöttem el tréfával a kezdeti nehézségeket okozó lányos zavaromat.

- A méreteimből olvastad ki, hogy ok nélkül baszogatnálak? - kérdezte kicsit sértődötten.

- Nekem nem számít a méreted, sőt örömmel nézek fel rád, tetszik, hogy ilyen magas vagy! Csak látom, a többiek nem fogadnak maguk közé, te sem illesz a csapatba.

- Nem vagyok egy ideál. - rántott a vállán bizonytalanul, és valószínűleg el sem tudta képzelni, mit akarhatok.

- Én sem. Ráadásul én másképpen gondolkodom, mint ők. Nincs értelme erőltetni a dolgot, majd idővel ők is rájönnek, hogy a társas kapcsolatok másképpen működnek.

Napsugár leguggolt a hátát a falnak támasztva és maga mellé invitált. Már ketten szemléltük a körülöttünk kavargó, hangosan zsibongó tinédzsereket. Nem bántam meg, hogy mellé szegődtem, igazán kellemes pillanatokat szerzett. Okos volt, remek beszélgetőpartner és ő is rendszeresen falta a könyveket. Az első benyomás nagyon pozitív lett.

A következő szünetben már ő jött előbb hozzám, hogy ott folytassuk az ismerkedést, ahol röviddel azelőtt abbahagytuk. Örültem, hogy végre szert tettem valakire, akivel mélyebb eszmecseréket lehetett folytatni. Nem csak a flegma, föld felett járó széplányok stílusában, hanem akárhogyan. Vele bármiről tudtam társalogni, és ha nem is voltunk mindig egy hullámhosszon, soha nem éreztem, hogy egy jóízű vitán kívül bármi is közénk állhatott volna. Imádtam, hogy még a csillagászat sem volt tőle idegen. Sok dologban meg egyenesen felnéztem rá, hogy milyen felnőttesen, milyen hozzáértéssel tud megnyilvánulni.

Az osztálytársaim nem nézték valami jó szemmel, hogy annyira közvetlen lett a kapcsolatunk. Mindenféle gúnyos megjegyzésekkel illettek és a hátunk mögött szabályosan kinevettek, de ez egyikünket sem érdekelte. A lány társasága ettől sokkal, de sokkal többet jelentett a magányos lelkemnek. Igazi barátra leltem, aki kedves volt a szívemnek, és ő sem éreztette velem soha, hogy kevesebbet jelentenék neki a húsz centi mínuszom miatt.

Hónapokig beszélgettünk, ismerkedtünk egymás gondolataival. Tetszett, hogy mindenre van válasza, mindenről van véleménye és kíváncsian figyel minden szavamra. Már az sem okozott gondot, hogy időnként tréfából, vagy csak egyszerű kedvességből megfogjam a kezét, esetleg az oldalát megcsiklandozzam. Játékosan, könnyedén ment bele az ilyen szituációkba.

Egy májusvégi osztálykirándulás alkalmával az ofi meghívta az osztályt egy közös főzőcskézésre a városon átfolyó Bodrog partjára. Mi tagadás, a gasztronómia nem nagyon érdekelt, mint ahogyan a többséget sem, így a csapat szétszéledt. Néhányan a bogrács mellett maradtak, mások meg kisebb csoportokba verődve felfedező körútra indultak a folyóparti erdő árnyas rejtekébe.

Jómagam Sugival felmásztunk a töltés tetejére, tisztes távolságba mind a főzőcskéző csapattól, mind a vagányságot mutató fiú- lány vegyespárosoktól. A magas fűben egymás mellett ülve néztük végig, hogyan bomlanak a társaságok kétszemélyes szerelmespárokra, hogy a többiektől külön válva elmélyülhessenek egymásban.

Így, felülről nézve egészen izgalmas volt a panoráma. A magas fűből három különböző párt is akadálytalanul megfigyelhettünk az erdőcske szélén.

Orsi nevű osztálytársunk a Bélával hempergett, de a ruhán keresztüli tapizáson nem jutottak messzebbre. Az egyes számú Erika viszont nagyon jól helyezkedett. Világosan láttuk, hogy a kutyának becézett Vince karja ütemesen mozog a szemben ülő lány szoknyája alatt vad smárolás közben. A kettes számú Erika meg minden teketória nélkül vágatta magát hanyatt az osztály legellenszenvesebb köcsögével. Náluk nem volt olyan látványos a tényleges szex, csak a csávó hátsó felének ütemes mozgása és a lány lábainak a kapálózása látszott messziről.

- Szívesen megkérdezném, hogy mit érzel! - lökött rajtam méretes vállával Sugi, hogy majdnem elvesztettem az egyensúlyomat.

- Szerinted mit érzek? Vágyat, kielégületlenséget, sóvárgást, meg izgalmat. - suttogtam.

- Melyikük kellene? - mutogatott a lányokra.

- Per pillanat egyikük sem. Erika pedig tetszett, de egy hét után kiábrándultam belőle. - mutattam az egyes számúra.

- De azért szívesen megkúrnád, vagy nem? - erőltette tovább a témát kicsit gúnyos kételkedéssel.

- Akkor inkább már téged! - vágtam vissza tréfásan, hogy leszálljon rólam a kényes kérdéseivel.

Odalenn a kettes számú Erika kivégeztetett. Már csak feküdtek egymáson és pihegtek, míg az egyes számúnál csere történt, most a lány kényeztette kézzel a Kutya kicsomagolt farkát. Éreztem, hogy a látvány odavonzza a tekintetemet, de annál inkább nyomorultul éreztem magamat egy meleget adó női test közvetlen hiánya miatt.

- Baszunk? - ütötte meg a fülemet a Sugi visszafojtott kérdése.

- Tessék? - néztem rá, mert azt hittem, nem jól értettem, amit mondott. A fülig vörösödött képe viszont meggyőzött, hogy nem a hallásommal van a probléma. Sugi érdekes, várakozó arckifejezése a frászt hozta rám egy pillanatra.

- Mégis, hogy képzeled? - fakadtam ki ijedten.

- Azt akarom, hogy vedd el a szüzességem! - közölte, egy pillanatra sem véve le rólam az őzikebarna szemeit.

- Várhatnál vele.... - próbálkoztam kibújni a felelősség alól.

- Nézz már rám! Te vagy az egyetlen barátom, kinek kellenék, ha még neked sem! - fordította el a fejét, amiből megérintett a szomorúsága.

- Ok, ne haragudj, beszartam egy pillanatra. Úgy tudtam, egy nőnek fontos az érzelmi háttér, és védekeznünk is kellene... - nyújtottam az arcához a kezem, és éreztem, hogy a tenyeremhez nyomja a kikerekedett képét, mielőtt ismét a szemembe nézne.

- Az érzelmi háttér megvan, és erre is gondoltam! - húzott elő szemérmesen vigyorogva egy három darabos gumióvszer szettet a farmerja zsebéből.

- Nagyon készültél! - húztam fel a szemöldököm szabályosan berezelve a felkínált lehetőségtől. Annyira váratlanul ért minden. Már eleve az, hogy tetszem neki annyira, hogy nekem adja magát elsőnek, és persze nem így terveztem a szüzességem elvesztését sem.

Sugi reménykedve kapott az arcától visszahúzódó kezem után, hogy a sajátjai közé zárva szavak nélkül győzzön meg. És igaza volt. Már régen éreztem, hogy egyszerű barátnál sokkal többre tart engem. Visszagondolva az eseményeket, néha küldött felém apró jeleket, amiket nem akartam észrevenni, vagyis addig a pontig nem voltak számomra egyértelműek. Az igazat megvallva a szívem mélyén én is szerettem, ha nem is szerelemmel. Előfordult persze, hogy végignézve a jócskán telt idomain megpróbáltam beépíteni őt az erotikus fantáziámba, de ez volt minden, sohasem közeledtem hozzá testileg. Egyszer régebben szóba is került, és én igyekeztem nagyon kedvesen értésére adni, hogy nekem a vékony lányok tetszenek.

Hezitálva néztem körül, de a bensőmben egyre erősebb vágyat éreztem, hogy végre én is felnőtt lehessek. Hízelgett a lány kérése, és igazából végig sem gondoltam, mivel járhat a kapcsolatunk ilyen irányú kiterjesztése. Forró fejjel nem tudtam semmi másra gondolni, csak a lánytól kapható szexuális lehetőségek tolakodtak minden más gondolat elé a képzeletemben.

- Van ott távolabb egy kis szénaboglya. - intettem a fejemmel a töltés távolabbi része felé, és már álltam is fel segítve Suginak talpra állni, hogy velem jöhessen.

Érdekes érzés volt a lány puha kezét fogni. Az én tenyerem szabályosan izzadt a közelgő megmérettetés miatti félelemtől, a szívem pedig a torkomban dobogva hangosan zakatolva majd ki ugrott a helyéről.

Sugi tudta, hogy én is szűz vagyok. Valószínűleg ez volt az oka, hogy némi szégyenlős egymásra vigyorgás után kezdtük csak lehámozni magunkról a nadrágot. Egymástól viszonylag távol vetkőztünk, mindketten a másikra tekingetve, erőt merítve egymás bátorságából. A lány kibújt a bugyijából is, csak a felsője maradt rajta. Sötétbarna, sűrű szeméremszőrzete jól rejtette a kényesebb helyeket, de a látványa erőt adott, hogy letoljam a boxeromat. Zavartan néztem a mosolygó szemeibe. Tapasztalatlan eszemmel azt vártam, hogy majd megjegyzéseket tesz a méreteimre, de ő csak kényelmes helyet keresett a szénába fekve, és türelmesen, egy gumival a kezében várt az érkezésemre.

Nem erőltetett semmit. Kedvesen hagyta, hogy a derék vastagságú combjai közé térdeljek és a kezembe nyomta az óvszert, hogy minél kevésbé hozzon zavarba. Pedig nagyon abban voltam. Azon rágódtam, hogy mennyire lehet majd jó, hogy minden előjáték nélkül egyszerűen csak magamévá teszem, de a helyzet valahogy úgy hozta, hogy nem ez volt a legnagyobb probléma. Tettem hát azt, amit vélhetőleg a lány elvárt tőlem. A gumit könnyedén sikerült az izgalomtól lüktetve meredező péniszemre gurítani, viszont annál furcsább élmény volt a lány fölé hajolni, hogy az ágyékához férkőzzek. Bíztató szempár követte minden tettemet és puha, forró kezek simogattak a pólómon keresztül. Furcsa melegséget éreztem, ahogyan a lány jócskán kipárnázott, forró bőre közvetlenül érintkezett a csípőmmel. Meg is mosolyogtatott az érzés, ugyanakkor elbűvölten kapaszkodtam a dús idomokkal megáldott vaskos, de mégis feszes combjába. Elképesztően jó érzés volt megtapasztalni, hogy a makkom a lány rejtett ágyékához nyomódott, és magamban büszkeséggel töltött el, hogy minden kézi segítség nélkül megtaláltam a megfelelő behatolási pontot.

- Biztos, hogy akarod? - tettem fel megkomolyodva az utolsó kérdésem.

- Egészen biztos! - kacsintott vissza és átszellemült arccal várta az aktus megkezdését.

Határozottan mozdultam előre. Éreztem a lány összerándulását és a felszisszenését, amikor belé hatoltam, aztán vártam pár pillanatig, hogy lássam, minden rendben van-e nála. Boldog mosoly futott végig a kerek arcán és lebiggyesztette a húsos ajkát. Ezzel párhuzamosan a lábaival átölelt és a kezei is közelebb próbáltak húzni magukhoz. Mennyei forróság futott rajtam végig. Éreztem, hogy szétárad bennem a kéj, és bármennyire igyekeztem, néhány mozdulat után nem bírtam annyira ellazulni, hogy idejekorán el ne élvezzek.

Sugi csak nevetett az igyekezetemen, hogy a bocsánatát kérjem.

- Semmi baj, anyukám mondta, hogy az első nem fog sokáig tartani, de majd a második...

- Még jó, hogy ilyen felvilágosult vagy! - fordultam hátra megkönnyebbülve, hogy ne lássa, amint a gumit lehúzom a farkamról.

- De ugye akarsz másodikat? - jelent meg egy kéz egy papírzsebkendővel az oldalamnál, és éreztem, hogy a hátamhoz hajtja a fejét.

- Igen, szeretnék…

- Menjünk hozzám, anya ma estig dolgozik, üres a ház. Ez a hülye széna szúrja a seggemet. - indítványozta a hátamra fújva forró leheletét.

Két gyűrött papírzsepi maradt csak a széna tövében emlékül. Az egyik vércseppekkel átitatva hirdette, hogy mennyire egyszerűen váltunk néhány perc alatt mindketten felnőtté.

Napsugár anyukája katonatiszt volt. Még sosem találkoztam vele, csak a lány elbeszéléseiből ismertem. Harminchetedik évét taposó, fiatalos és felvilágosult nőre kellett gondolnom. A másfél szobás, bérelt lakás viszont tényleg nagyon katonás rendben volt. A barátnőm mesélte, hogy ott minden az eredeti tulajdonosé, nekik maguknak csak a ruhák a sajátjuk, mert folyamatos költözködésben vannak a katonatság miatt. A Sugié volt a nagyobb szoba, rosszindulatú gondolatként képzeltem el magamban, hogy biztosan a hatalmas franciaágy miatt, pedig eszemben sem volt megbántani a lányt a méreteiért. Az tény, hogy kapóra jött a terebélyes ágy. A lány lakásáig ugyanúgy sétáltunk, mint azelőtt. Semmi kézfogás, semmi közvetlenség, csak lépkedtünk egymás mellett és halkan beszélgettünk. Mindketten éreztük, hogy valami megváltozott. Nem beszéltünk ugyan a szénaboglyában történtekről, mégis egészen más szemmel néztem a lányra, és ő is minden korábbinál kedvesebb volt. Nemhiába ajánlotta a második lehetőséget, már tudtam, hogy valamiféle szerelemmel szeret. Megmutatkozott minden hozzám intézett szavában és a ragyogó pillantásaiban. Eszembe sem jutott kifogásokat keresni, vagy a dolgok végső kimenetelén gondolkodni. Nem érdekelt már, hogy mi lehet a vége, csak egyszerűen vágytam a lány testére és lelkére. Csöppet sem zavartak a méretei sem. Sem a magassága, sem a súlya nem befolyásolta az érzelmeimet.

Alig bírtam kivárni, hogy a bérház ajtaja becsukódjon mögöttünk. Sugi előttem indult fel a keskeny lépcsőn az első emeleti lakáshoz, én meg már ott a lépcsőházban elkezdtem tapizni a bőséges gömbölyűséggel megáldott tomporát. Semmi ellenállás, semmi beszólás, csak halk kacaj volt a válasz. Kicsit idétlenül éreztem magam, mikor a kulcsot forgató lányt megpróbáltam magamhoz ölelni, mert csak a homlokommal értem a szája magasságába, és átkarolni is szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnt. Vastag dereka masszívan ellenállt a próbálkozásaimnak. Mégis, ez a játék nagyon fontosnak tűnt a feszültség oldására.

Az ajtó bezárása után levettem a cipőmet, és mint férfikorba lépett hős szerelmes, odahajoltam a cipőfűzővel bajlódó lányhoz, és megcsókoltam az ajkait. Meglepődött, de a második csókomnál már gyengéden viszonozta a játékomat. A széles arca még kerekebbre húzódott a képén átfutó mosolygástól. Segítettem neki felállni, és mivel türelmetlennek gondolhatott, hogy így letámadtam, sietősen, kézenfogva vezetett a szobájába.

A nagy ágy a sarokban várta, hogy elhelyezkedjünk rajta. Valahogy nem is volt olyan sürgős a vetkőztetés, a csókokra sokkal jobban koncentráltam. Nagyon érzékien használta a húsos ajkait, és a kezeivel végtelen gyengédséggel tudta simogatni az arcomat és a tarkómat.

Lágyan cirógattam végig a hanyatt fekvő ifjú hölgy testét a pólón keresztül. Kitapogattam a gömbölyded idomokat, a melltartó tömör kosarát és a feszülő pántokat, amit szerintem csak azért hordott, hogy felnőttesebbnek tűnjön. Sugi mellei a méretéhez képest viszonylag kicsik voltak. Smárolás közben azon gondolkodtam, hogy a póló alá nyúlva megsimogatom a melleket, de az izgalmam sokkal lejjebb kényszerítette a kezemet. A hatalmas farmernadrág gombja alig akart kiakadni, az idegesen remegő mancsommal többször is próbálkoznom kellett. Felcsigázva, reszkető ujjakkal nyúltam a bugyiba. A sűrű bozonttal védett vénuszdomb puha melege csak tovább fokozta a vágyaimat, és forró katlanba tévedt a kezem a lány szétnyíló combjai között. Sugi hatalmasat sóhajtott, amikor a középső ujjam elérte a vagina bejáratát, majd utat szántva végigsiklott a szeméremajkak között, kiszabadítva a szőrszálak kuszaságából.

Kellemesen nedves volt és sikamlós. Ez volt az első alkalom, hogy puncit simogattam. A képzeletemet messze felülmúlta a hús-vér test közvetlen érintése, és nagyon kellemes érzéseket ébresztett a lány bajos mimikája. Feszülten figyeltem Sugi minden rezdülését, és boldog voltam, hogy végre barátnőm van. Nem a szépsége számított, hanem az egész lénye. Kiélveztem a másodperceket, odafigyeltem az egyre szaporodó lélegzetvételeire és az ujjaim megállás nélkül szánkóztak az egyre nedvesebb, csodálatos szeméremajkak között.

Napsugár első, általam okozott orgazmusa csendesen, de hosszú másodpercekig tartott. A lány összeszorította a combjait, hogy az érzékennyé váló punci érintése ne legyen kellemetlen, és csak az össze- összeránduló teste beszélt helyette. Nekem legalább annyira örömet szerzett az akció, mint a partneremnek. Próbáltam minden mozzanatát az eszembe vésni, hiszen csodásabb érzés volt ez, mint amit valaha is alkalmam volt egy lánnyal átélni.

Tiszteltem benne a hölgyet, és mosolyogva vártam ki, hogy a szemeit rám emelje. Csak pár másodperc volt csupán, hogy magához térjen, aztán valami hihetetlen elszántsággal és lendülettel vetette rám magát. Megállíthatatlanul hengerelt le, és szenvedélyes csókjaival préselt maga alá nagy igyekezetében. A magam hatvan kilójával ámulattal és jóleső érzésekkel tűrtem a lány buzgóságát és a rám nehezedő rendkívül édes terhet.

Végtelenül romantikus csókjai és hosszú nyelve újabb különleges élményben részesítettek, de a lány nem elégedett meg ennyivel, fél kézzel már az első punciérintés óta meredező péniszemet kezdte gyengéden simogatni a nadrágomon keresztül, aztán ez sem volt elég, benyúlt a lehúzott sliccemen, és óvatosan a forró markába zárta a legnemesebb testrészem. Majdnem olyan meleget éreztem, mint korábban a szénaboglya tövében, mikor elmerültem a puncijában. Sugi kuncogva gyúrt rá még jobban az érintés okozta rándulásaimra.

- Nem bántad meg, hogy lefeküdtél velem? - kérdezte olyan gyengédséggel, ami a nőiesség minden báját és érzékiségét magában hordozta.

- Nem, sőt, nagyon boldog vagyok, hogy megkérdeztél. Én sosem mertem volna...

- És nem ítélsz el miatta?

- Azért, hogy csúnyán kérdezted, vagy azért, mert felajánlkoztál? - tréfálkoztam kihívóan.

- Mindkettő... - mosolyodott el.

- Végiggondoltam a dolgokat, már észre kellett volna vennem korábban, hogy kedvelsz engem, ezért nekem kellene a bocsánatodat kérnem, hogy nem vettelek komolyan. Másrészt meg most hogy így a kezedben van a farkam, kedvem lenne mocskosúl a füledbe sugdosni, hogy baszni akarlak! Tök aranyos volt, ahogy belőled kibuggyant, csak rendesen rám ijesztettél. - emelgettem meg a csípőmet a lehetőségekhez képest, hogy fokozzam a kéjt, amit a forró tenyere okozott.

Napsugár vigyorgott egyet, aztán még szenvedélyesebben csókolt meg, és a keze apró szorításokkal jelezte, hogy tetszett neki, amit feleltem. Én sem voltam tétlen, igyekeztem a lány nadrágját minél hamarabb eltávolítani, de hát csak ügyetlenkedtem az ágynak paszírozva, míg meg nem szánt és magától le nem vette a bugyijával együtt.

Már csak a gumira volt gondja, mielőtt kezében az óvszerrel hanyatt vetette volna magát mellettem.

- Én akarom felhúzni a farkadra! - csillogtatta meg az ablakon beszűrődő napfényben a nedvesen csillogó óvszert, és erotikus mozdulatokkal végigsimított a combjai belső felén, majd enyhén széthúzta a vagináját, hogy kivillantak a rózsaszín szeméremajkai. Nagyot nyelve kúsztam közelebb térden csúszva a lábai közé, hogy ha kicsit gyakorlatlanul is, de az óvszert felküzdhesse a péniszemre. Már a térdemig lecsúszó nadrágommal sem volt kedvem törődni.

- Aranyos farkad van, és olyan jó a kezembe fogni! - hajtotta oldalra a fejét, nyomatékot adva a mondandója tartalmának egy bájos kacsintás kíséretében.

Neked meg olyan nagy szád van, eddig nem mertél így beszélni! - vigyorogtam vissza, és közelebb tolakodtam, hogy az egyik kezével az ágyékomat is megsimogathassa és marokra foghassa a golyóimat.

- Olyan megkönnyebbült és felszabadult vagyok! És szerelmes... - adott egyértelmű magyarázatot - Gyere dugj meg! - követelte hangosan kimondva, és a szemeiben ott tükröződött a vágy sóvárgó érzése.

- Mindig tudtam, hogy nagyszerű csaj vagy! - hatoltam be a lány forró puncijába, amitől hatalmasat sóhajtott, aztán lassan, kitanulmányozva a lehetőségeket és megtapasztalva az új érzéseket mozgásba kezdtem. Sokkal több örömet okozott, mint az első alkalom, mert egy kicsit nyugodtabb voltam, és mindenre volt időm odafigyelni. Zene volt füleimnek a lány lihegése, és varázslat volt aktus közben egymás szemébe bámulni.

- Sosem gondoltam, hogy ilyen jó a szex! - élveztem ki a helyzetet, és mivel nem értem el az ajkait, csók helyett szövegeltem.

- Ne dumálj, csak csináld! - markolta meg két kézzel a fenekem, és szenvedéllyel teli mozdulatokkal húzott magába, amikor megriasztott minket a bejárati ajtó zárjában forduló kulcs hangos csörgése.

A lány a méreteihez képest hihetetlen sebességgel pattintott le magáról, és a bugyit az ágy alá rúgva igyekezett magára rángatni a farmerját. Én jobb helyzetben voltam, csak a meredező péniszem elrejtése okozott nehézséget, de pillanatok alatt sikerült normális külsőt öltenem. Sugi arca bíbor színben pompázott, és szerintem az enyém sem lehetett valami hófehér, amikor az ajtóban megjelent egy szőke fej.

- Szia kicsim! - nézett a nő körbe, hogy a lányát a szemével megkeresse, aki az utolsó pillanatban ült mellém az ágyra felöltözve, mezítlábasan.

- Szia anya! - válaszolt Sugi ijedten.

- Kezét csókolom! - préseltem ki én is egy gyermeteg köszönést, amire nem lehettem valami büszke.

A nő erre meglepődve lépett a szobába, hogy engem is szemügyre vegyen. Határozott léptekkel közeledett, csinos, katonai egyenruhában, nőies, rövid szoknyás öltözékben. Nagyon elegáns volt, sőt kimondottan szexi. Rövid, szőke haja szálanként igazítva meredezett az égnek, de még így sem volt tőlem magasabb, amikor szembeálltam vele, hogy a férfias kéznyújtását viszonozzam. Azonnal elgondolkodtam, hogy Sugi kitől örökölte a magasságát és a hatalmas testét.

- Szia, Klári vagyok, és javíts ki, ha tévednék, te vagy az Attila! - nyújtotta a kezét barátságosan mosolyogva, és rögtön kiszúrtam, hogy körülnéz a szobában és a gyűrött takarón megáll egy pillanatra a szeme.

Meglepetten fogtam meg a kemény kezet. A nő sportos alakja és energikus megjelenése ellenére fel volt szerelve minden nőies finomsággal. Nem kellett festenie magát, hogy szép legyen. Pompásan tündökölt a maga természetességében. És amilyen okos volt, azonnal kiszúrta, hogy rosszban sántikálunk.

- Úgy látom, rosszkor jöttem, de most el kell rabolnom Sugit tőled, van egy kis elintéznivalónk! - mondta mosolyogva, miután mindketten zabszemmel a seggünkben hallgattunk, mint a kuka.

- Persze, persze... nyögtem ki a váratlan helyzetből feleszmélve. Még mindig azon járt az eszem, mit érzékelhetett a nő az imént történtekből.

- Anya! - jajdult fel Napsugár kérlelő hangja, hogy a nőbe fojtsa a további kellemetlen feltételezéseket.

Klári felnevetett.

- Jól van, megyek már a dolgomra! - és nevetgélve kisietett a szobából.

- Kikísérsz? - lett rögtön sietős dolgom, hogy így rám pirítottak.

Sugi lekísért a földszint csöndes folyosójára, és mielőtt eltűnhettem volna, érzelmes búcsúzóul bevetette hosszú nyelvét és szeretettel ölelt magához. Nekem sem kellett több, hogy a magányunkat kihasználva megmarkolásszam a hatalmas tomporát, aztán két csók között a puncijára markoljak.

- Szombaton délelőtt eljönnél hozzám? - kérdezte halkan.

- Mindenképpen! Addig meg találkozunk a suliban!

- Na menj, mert az anyám vár rám. - indított útnak.

- Jól gondolom, hogy már hírből ismer engem? - kérdeztem vigyorogva, mert visszagondoltam, hogy minden bemutatkozás nélkül rögtön tudta a nevem, pedig sohasem találkoztunk korábban.

- Már meséltem rólad... - mosolygott sejtelmesen.

- Nem tudok elmenni, nem tudom elengedni a puncidat! - csókoltam meg még egyszer.

- Olyan hülye vagy... szombaton el fogsz menni ígérem, de most menj, mielőtt visszarángatlak! kacagott visszafojtva és méretes idomaival nagyot taszított rajtam.

És eljött a szombat. Nem voltam soha hétalvó, és aznap különösen korán felkeltem, mert zsongott a fejem. Mióta lefeküdtem a lánnyal, csak őrá tudtam gondolni, és gyakran éjszaka is csak álmodoztam a plafont nézegetve. Bizsergett mindenem. Valami lehetetlen öröm és jókedv költözött belém, addig ismeretlen érzések töltöttek el. Úgy éreztem magam, mint aki legyőzhetetlen, és minden úgy is alakult körülöttem. Egyetlen negatívuma volt csak a dolognak, hogy Sugi nem engedte, hogy a suliban is megcsókoljam. Azt mondta, ne adjunk okot a többieknek a csúfolódásra. Ettől függetlenül még egy- egy röpke pillanatra meg- megsimogattam, ha senki sem láthatta.

Délelőtt kilenckor kopogtattam a Napsugárék ajtaján. Klári nyitott ajtót szürke köntösben, enyhén karikás szemekkel, mint aki abban a percben ébredt. Széles mosollyal fogadta a köszönésemet és kedvesen invitált beljebb.

- De korán keltél ma! - jegyezte meg huncutul felhúzva a szemöldökét.

- Sugi már ébren van?

- Szerintem még nincs, de menj be hozzá, ismered az utat. - mutatott a nagyobbik szoba ajtajára.

- Nem akarok zavarni, már így is kellemetlen, hogy önt felébresztettem. - mentegetőztem végignézve a nőn, aki valóban az ágyból ugrott ki miattam.

- Semmi baj, menj nyugodtam, és tegeződjünk, ha lehet! - nyújtotta ismét a kezét, majd közelebb lépett kiosztva két puszit a képemre, aztán tolni kezdett a Sugi szobája felé.

- Visszajöhetek később is! - próbáltam még egyszer kibújni a kellemetlennek látszó szituációból.

Klári megállt és maga felé fordított. Mélyen a szemembe nézett, de egy pillanatra sem tűnt el az arcáról a cinkos mosoly.

- Ne légy gyerek, te egy okos srác vagy. Tudom, hogy lefeküdtetek. Nincs semmi kifogásom ellene, csak annyit kérek, hogy a biztonságra ügyeljetek.

Elsápadtam. Kiszaladt a vér a fejemből, pedig sejtettem, hogy a nő minden tudhat. Klári még jobban megmosolyogta a szánalmas ábrázatomat, aztán határozottan vezetett az ajtóhoz.

- Nem fogok zavarni! - kacsintott, és halkan felnevetett. Még megvárta, míg kicsit visszatér belém az élet, aztán megsimogatta a képem és magamra hagyott.

Hiába kopogtam, semmi válasz nem érkezett, hát benyitottam. Sugi betakarózva feküdt az ágyon, csak az egyik felhúzott, térde lógott ki a paplan alól és a két karja volt összefonva a takaró felett. Álmosan pislogott, de a szeme sarkában láttam megcsillanni az örömet.

- Mindent hallottam! - kuncogott rám és a kezét nyújtva felém jelezte, hogy menjek hozzá közelebb.

- Szia édes! - hajoltam hozzá egy csókra, aztán levettem a pulóveremet, mert a szobában kellemes meleg fogadott, csak aztán huppantam az ágy szélére, közvetlen a lány kilógó térde mellett.

- Késő éjszakáig beszélgettünk anyával, azért tud mindent. - vigyorgott a képembe.

- Nem baj, talán jobb is, hogy tisztáztuk a helyzetet. - fogtam meg a forró térdét, hogy megsimogassam. Már napok óta vártam, hogy megérinthessem, ezért most duplán jól esett a sima bőrön tapizni. Nem is álltam meg a térdkalácsnál, vigyorogva araszoltam a combján egyre feljebb.

- Úgy látom, valamire készülsz! - pirult el a kedvesem.

- Igen, meg akarlak érinteni... - mondtam sejtelmesen.

- Már megérintettél, hol akarsz még? - incselkedett tovább, de semmi jelét nem adta, hogy ellenére volna a közeledésem.

- Miért akarsz zavarba hozni? Most mondjam azt, hogy meg akarom simogatni a pinádat? - kérdeztem elcsukló hangon kicsit szégyellve magam a közönséges megnyilvánulásomtól.

- Nem mered nevén nevezni a dolgokat? Pedig engem nagyon izgat és élvezem, ha határozott vagy! Mindenre nyitott vagyok! - csillantotta meg előttem ragyogó fehér fogsorát.

- Bármire? - kérdeztem vissza kétkedve.

- Még a végén azt kell hinnem, rossz a felfogó képességed, vagy a füled! - nevetett fel.

Lassan az ujjaim hegye elérte a comb hajlatát. Bebarangoltam a combtő érzékeny részét, és csak akkor simítottam végig a szeméremdombon, amikor a lány szeme az izgalomtól lecsukódott. Meglepetés várt. A sűrű bozont helyett csak félcentis rövid kis szőrpamacsot érintettem a szeméremcsont felett. Sugi kedvesen rám nézett, és még feljebb húzta a térdét, hogy a combjai közé is beférhessen a felfedezésre induló kezem. Középen minden más volt, mint napokkal korábban. Minden puha, makulátlanul sima, és lejjebb a szeméremajkak között lehetetlenül forró és nedves.

A lány meztelen feküdt a paplan alatt. Semmi kétség, várt rám. Határozottan készült, hogy ott és akkor megérintem, mert nem semmiért fazonigazította a női vonalakat. Ha már azt mondta, hogy legyek határozott, akkor éltem is rögtön a lehetőséggel, és egyszerűen lehúztam róla a paplant. Feltárult a Rubensi szépsége. Még a felesleges kilók sem mutattak rosszul a kitakart női testen. Örömmel gusztáltam végig az addig nem látott kicsi melleken, és izgulva gyönyörködtem a punci csodálatos formájában. Azonnal birtokba akartam venni, a középső ujjam máris óvatosan siklott a lány még szűknek tűnő hüvelyébe. Sugi megajándékozott a legszebb mosollyal, amit addig kaptam tőle, aztán lecsukta a szemét, és átadta magát a finoman munkálkodó ujjaimnak.

Egyszerre minden olyan fülledt lett. Ha tehettem volna, azonnal meztelenre vetkőzök, de egy pillanatra sem akartam Sugi egyre csak táguló hüvelyéből kihúzni az ujjamat. Kábán néztem végig a lány testén. Lenyűgöztek a kicsi, de rugalmas mellei, és ámulatba ejtett a lány puncijában érzett nedves forróság. Szabad kezemmel azonnal meg kellett tapasztalnom a cicik keménységét, és a bimbókat körbesimogatva legszívesebben ráhajoltam volna a lágyan ringatózó halmokra, hogy pólyáskorom után végre egy formás női mell kerülhessen az ajkaim közé.

Napsugár már szaporán szedte a levegőt. Mélyeket sóhajtva kezdett hullámzani, amikor váratlanul eltolta a kezem, és sietős mozdulatokkal nekem esett, hogy levetkőztessen. Nem először tapasztaltam már a hevességét, röhögcsélve engedelmeskedtem a felizgult nőnek. Bánta a fene, hogy magához ragadta a kezdeményezést, örültem és jót mulattam a felhevült igyekezetén. Rájöttem, hogy nem akarja, hogy megint egyoldalú legyen az öröme, azért akart bevonni egy meztelen szeretkezésbe. Hiába képzeltem el már ezerszer, még nagyon sokat kellett tanulnom a női lélek csodálatos rejtelmeiről.

Elkapott valami hév, és vadul fordítottam a lányt a hasára. Feltett szándékom volt, hogy hátulról belé hatoljak, de szégyen, vagy sem, az átlagos méretemmel nem értem el a lány punciját a hatalmas fenekétől. Meggyőződésem volt, hogy ez zavarta, mert sajnálkozó képpel fordult felém. Maga mellé húzott, és a mellkasomra hajtotta a fejét, úgy simogatta a farkamat.

- Ne haragudj, olyan ügyetlen vagyok, ráadásul egy kövér disznó! - lihegte kicsit lemondóan.

- Nem vagy kövér, csak van mit fogni rajtad. Úgyhogy ezt ne halljam még egyszer! Jól érzem magam veled, annyira édes vagy, és élvezem a tested minden négyzetcentiméterét! Különben én sem tudok többet a szexről, mint te, csak próbálkozom... - akartam meggyőzni a lányt, hogy a sikertelenségnek nem ő volt az oka.

- Akkor is…, szerettem volna, ha velem együtt élvezel el! - erősködött tovább.

- Én meg szeretném látni, hogy mit csinálsz velem! - húztam a mellkasomról a fejét a vállamhoz, és megcsókoltam. Sugi halkan kuncogott. Ez után tulajdonképpen együtt figyeltük, ahogyan a párnázott keze le- föl szánkázik a farkamon. Időnként lenyúlt, és megemelte a golyóimat, végigsimított az ágyékomon, aztán újra visszatért, megmarkolt a fitymám alatt és folytatta a húzogatást határozott mozdulatokkal. Annyira jól csinálta, hogy egy idő után emelgetni kezdtem a csípőmet.

- Mindjárt elélvezek! - suttogtam a lány fülébe, aki erre elvigyorodott, és még szaporábban verte a péniszem.

- Érzem, hogy milyen kemény lett..., ez kurva jó! - örvendezett visszafojtott hangon, én meg nagyot löktem a fenekemmel, és az első spricc a saját arcomon landolva hatalmas erővel kitört belőlem. Sugi meglepődött egy pillanatra, elkapta a vállamról a fejét, aztán hangos röhögéssel préselte ki belőlem a következő lövést, ami a mellkasomon és a hasamon nagy foltokat hagyott. Éreztem, ahogyan a saját spermám a szemem alól lecsordul a nyakamig, de nem lehetett nevetés nélkül megállni a történteket, Sugi páratlan öröme bennem is röhögőgörcsöt gerjesztett.

A csaj újra és újra feltörő kacagással törölgette már a második papírzsepivel a hasam.

- Azt hittem, undorodni fogok, de semmi ellenérzést nem váltott ki belőlem, viszont nagyon jót nevettem! - rötyögte időnként rám mosolyogva.

- Még jó, csak adj egy zsepit nekem is, hogy töröljem le a képem! - fordítottam oldalra a fejem, hogy ne cseppenjen az ágyra.

- Mit kapok érte? - hajolt közelebb, és mielőtt meggondolhattam volna, szájon csókolt, aztán lassan, húzva az időt és az idegeimet végig puszilgatta a spermás képem.

Szerelmesen nézett a szemembe. A csillogó szembogarak szebben már nem is ragyoghattak volna. A szája apró redőin még ott fánylett a sperma maradéka. A lány arra várt, hogy eldöntsem, megcsókolom-e, vagy sem. Nem akartam csalódást okozni, hát szenvedélyesen tapadtam az ajkaira, és olyan kellemes volt az érzéki csókja, hogy beleborzongtam.

- Beléd szerettem... suttogtam később Napsugárnak, aki szemezésben világbajnoknak bizonyult.

- Napok óta érzem, olyan vagy, mint akit kicseréltek. Lelőhetetlen vagy és a vidámság árad belőled. El sem hiszem, hogy ez miattam van! - mosolygott bűbájosan.

- Hát még ha éreznéd, milyen bizsergést érzek melletted... -

- Hmmm, én most is úgy izgulok, mint a legelső alkalommal! És boldog vagyok! - csókolt meg ismét azzal az elszántsággal, amit nőben soha életemben még nem tapasztaltam. A nyálas csókjai pillanatok alatt hatottak az ingereimre és felül kerekedtem. Sugi doromboló kiscicaként tűrte, hogy a feje búbjától lefelé haladva minden létező helyen megpuszilgassam. Még fordult is, ha kellett, hogy a nyakához is jobban hozzáférjek, majd a melleit csócsálhassam körbe. Élvezte, és én nemkülönben. A vágy űzött egyre lejjebb, egészen a vénuszdomb párnás szőrpamacsáig.

- Ki akarlak nyalni! - néztem vissza a lány tűzben izzó szemébe. Sugi lábai szétnyíltak, és a combjai közé engedett. Már akkor megremegtek a lábai, mikor megérezte a szétnyíló szeméremajkain a forró leheletem. A kéjes sóhajok visszafojtásával sem törődve hangosan élvezte az ajkam érintését. Az apró csikló és a piciny szeméremajkak különös selymességgel engedték végigsiklani rajtuk a nyelvemet. Először éreztem a furcsa, barack illatot és először ízleltem női nemiszervet. Felhevülten, minden finnyásságomat félretéve nyaltam bele a lány puha puncijába. Különleges élménynek bizonyult. Valamiért nagyon jó érzés töltött el, és egyre intenzívebb szenvedéllyel ízlelgettem az érzékeny testrész minden zugát. Sugi sóhajai csak fokozták a vágyat, hogy a mindent bevessek annak érdekében, hogy a lány minél kellemesebben érezhesse magát. A vállamba markoló kezek pedig meghatottak, amikor az imádott nő görcsösen igyekezett szabadulni az orgazmusa alatti nyelveléstől. Nem engedtem, az utolsó pillanatig küzdöttem, hogy ne kelljen elhagynom a lány ölét, de Sugi hirtelen felült, és férfias erővel magához rántott. Szinte fájt, ahogyan megcsókolt és beleharapott az ajkamba, majd egyazon lendülettel visszadőlt engem is magára rántva.

- Bassz meg! - szólított fel félig önkívületi állapotban.

- Gumi nélkül... - tétováztam.

- Nem érdekel, csak vigyázz, amikor elélvezel! - suttogta átszellemült arccal, és hogy tovább ne akadékoskodjak, újabb fájdalmas csókot nyomott a számra, amitől az ajkam később kicsit fel is dagadt.

Délben Klári diszkréten kopogtatva hívott ebédelni. Nem lehetett leolvasni az arcáról, hogy kinevet bennünket, vagy csak kedveskedni akar a folyamatos vigyorgásával. Mindenesetre gondos és ügyes háziasszony módjára terelt bennünket a gőzölgő ebédhez. Sugi szorosan mellém ült, el sem akarta engedni a kezemet, amin az anyukája csak még jobban derült.

Ez a nő nagyon rendes volt. Annak ellenére, hogy korábban nem ismertük egymást. Teljesen közvetlenül beszélgetett velem, nem éreztetve a korkülönbséget, és teljesen felnőttként kezelt. Biztosan sokat számított, hogy a lányától már tudott rólam dolgokat. Mikor az asztalhoz ültünk, közénk hajolt, és kedves ismerős módjára közelebb húzott magához, cuppanós puszikat osztott mindkettőnknek. Aztán meg is jegyezte, hogy meg kellene fürödnöm, mert érdekes illatok keverednek a képemen, de valahogy olyan vidáman közölte, hogy csöppnyi gúnyt sem találtam benne. Sőt, cinkos kacsintással még meg is tetézte a kedvességét. A remekül sikerült aktus után még a nő is elnyerte a maximális rokonszenvemet. Beszélgettünk. Természetesen szóba került, hogy hangosak voltunk, és a vékony falakon áthallatszott minden. Érdekes melegséggel kezelte a történteket. Nem szidott, nem kifogásolt semmit sem, inkább arról mesélt, hogy ő még Napsugártól is korábban kezdte a nemi életet, és mesélt a lány apjáról is néhány pikáns részletet. Nekem, aki nem volt szokva a családon belül ilyen mértékű bizalmaskodáshoz, nagyon varázslatosnak hatott a közvetlensége. Lenyűgözött a szókimondó, értelmes egyéniségével, később, amikor már kezdett jobban megismerni, lazán viccelődött akár pajzán kijelentésekkel is. Sugi meg bújt hozzám folyamatosan, és ez még jobban emelte a nap fényét.

Csodálatos évvége következett. Klári egyetlen kérése az volt, hogy első legyen a tanulás, aztán jöhet a szex. Még jót is tett nekünk, bármennyire is nehezünkre esett mellőzni az érintéseket, délutánonként együtt töltve az időt segítettük egymást, amiben csak lehetett. Esténként kiéhezetten estünk egymásnak a Klári által felajánlott gumikat sűrűn pazarolva. A nő mit sem változott, csak fokozatosan még kedvesebb lett velem. Külön örült, hogy a lánya sokat javított a jegyein az év végére. Mondta is gyakran, hogy megtartana örökre, ha lehetne.

Az idill azonban nem tarthatott sokáig. Június végén Klári rosszkedvűen közölte, hogy megint tovább kell állniuk, új helyre vezényelték. Sugi nagyon sírt, de semmit sem tehetett. Az anyukája magához ölelve nyugtatgatta, és közben próbálta vigasztalni, hogy biztosan jó lesz. Varsóba kellett költöznie, és Napsugárt nem hagyhatta magára, még velem sem. Én magam mindent kitaláltam, hátha van kibúvó az elválás elől, de Klári nem engedett, hiszen Sugi még kiskorú volt, mint ahogyan én is.

Július elsejével el is költöztek. Katonai jármű jött értük, hogy a csomagjaikkal elvigye őket a Ferihegyi repülőtérre. Csak álltam ott, bambán bámulva, mint egy faszent. Magamat sajnáltam, Persze Sugit is, és egy kicsit a Klárit, de mégis csak önző módon magamat a legjobban. Kivel fogok most együtt szórakozni, beszélgetni, és persze kivel fogok szeretkezni. Úgy éreztem, Sugi pótolhatatlan.

Klári nagyon kedvesen megölelt, mintha a saját fia lennék, és szeretetteljes puszikkal búcsúzott el. A barátnőm meg zokogva kapaszkodott belém az utolsó pillanatig, és ezerszer is megígértette velem, hogy tartjuk a kapcsolatot levélben, amíg újra nem találkozunk. Nagyon megviselt a búcsúzás, szívszorító érzésekkel néztem az autó után. Nem maradt más utánuk, mint a nyomasztó magány, és a lelkem mélyén valami elképesztő ürességet éreztem. Sosem fájt még ennyire valakinek a hiánya.

Két nappal a kényszerű elválás után megkaptam az első levelet Napsugártól. Izgatottan bontottam fel, hátha valami jó hírrel szolgál, és nagyon reménykedtem, hogy visszajönnek, de csak a képzeletem játszott velem, mert semmi ilyenről nem volt szó. Teljesen szokványos szerelmeslevél volt, teli érzelmekkel, sikamlós és pajzán ígéretekkel. Sugi mesterien bánt a szavakkal, csöppet sem hatotta meg, hogy nevén nevezze a dolgokat, és én beleborzongtam a képzeletbeli lehetőségekbe. Annyira fel tudott csigázni, hogy azonnal nekiültem, és hosszú válaszlevelet körmöltem a kedvesemnek. Feldobott kicsit a letargiámból. Magamat is megmosolyogtam, amikor elpirulva leírtam én is az általam eltervezett dolgokat. Nem féltem, hogy a kedvesem megharagszik. Ezt a szókimondó stílust tőle tanultam, és ha máshol nem is használtam, ezeken az alkalmakon kiélveztem a fantáziánk adta lehetőségeket.

Gyakran váltottunk levelet. Eleinte szinte naponta érkeztek a szerelmes, rúzsos csókkal megpecsételt borítékok, és majd ki leveleztem, míg a posta nélküli hétvége eltelt. Közel két évig tartott ez a szoros kapcsolat, aztán a levelek kezdtek elmaradozni és én sem igyekeztem már annyira minden nap válaszolni. Hiába az egymás iránt érzett szerelem, a távolság lassan felőrölte bennünk a ragaszkodást, és egyre ritkábbak lettek az írogatások. Vagy három hónappal a levelezés végleges beszüntetése előtt kaptam egy szép fényképet is Napsugártól. Meglepődtem, mennyire más volt, mint amire emlékeztem. Az arca vékonyabb lett, a Kleopátrás frizurája sötétbarnán lógott a szemébe, és valahogy minden vonása megváltozott. Sajnáltam, hogy csak az arca látszott a képen, de a lényeg mégis ez volt, és az, hogy sokkal szebb lett, mióta nem láttam. A vonásait imádtam, a teste csak másodlagos volt.

Én is hibás voltam, hogy hosszú ideig halogattam a levélírást, de Sugi az utolsó levelemre már nem válaszolt. Lemondtam róla, hogy valaha is még találkozhatunk. Picit meg is könnyebbültem, hogy a levelezős szerelem helyett majd más lányok után nézhetek, mégis mindig ott maradt bennem valami kellemetlen érzés, a Sugi hiánya.

Két komoly kapcsolatom volt érettségi után. Az egyik egy két hónapos rövidségű még az egyetem előtti nyáron. Bori aranyos volt, de hamar felbosszantott, hogy mindenkit leszólt, ha kellett, ha nem. Ezt a tulajdonságát nem volt hajlandó levetkőzni az én kedvemért sem. Többször is összevesztünk miatta, és jobbnak láttam a dolgot hanyagolni. A másik lány Államvizsga után került a képbe. Gizivel rövid ismeretség után ugrottunk fejest a házasság intézményébe, és hét évig egészen jól is éltünk, de nem született gyerekünk, pedig én nagyon szerettem volna. Ez végül konfliktusokhoz és váláshoz vezetett. Aztán Gizi egy év múlva gyereket szült az új barátjának, én pedig ettem a kefét, csalódottan vettem tudomásul, hogy valami mégsem működött rendben közöttünk. Az igaz, hogy magamnak is alig mertem bevallani, hogy mindkét kapcsolatban a Sugit kerestem, de ettől függetlenül a volt nejemet nagyon szerettem, és igyekeztem mindent megtenni a házasságunk érdekében. Ezek szerint ő nem érezte irántam ugyanezt.

Már harmadik évemet tapostam egyedül, amikor egyszer, augusztus elején egy budapesti előadássorozatra voltam hivatalos. Az egy órás ebédszünetben a Déli pályaudvar mellett kerestem normális éttermet, de csak kínai ételekre csábító kicsi kurnyikok fogadtak nem túl messze egymás mellett. Sosem rajongtam a kinaiért, bosszúsan néztem végig az egyik ilyen üzlet falán lógó menü kínálatát, mivel az éhség és az idő nem hagyott túl sok fontolgatni valót. Már arra gondoltam, majd betérek egy boltba, valami szendvicsféleségért, amikor a menüben találtam egy szimpatikusnak tűnő ajánlatot. Kacsasült, és nincs beborítva mindenféle szósszal és ismeretlen, folyékony valamivel. Lesz, ami lesz alapon beléptem a helységbe.

Tényleg nagyon kicsinek bizonyult. Mindössze kettő darab négyszemélyes asztal fért el benne a pult mögött, ahol egy apró termetű, vágottszemű hölgy meleg mosollyal és hangos, idegen akcentussal kiejtett köszönéssel fogadott. Egyetlen vendég volt csupán a kis étkezdében. Egy nő! Egy nem hivalkodó, hosszú, fehér, zárt ruhában, aminek a magas felvágásából csodálatos combok villantak ki. Szintén fehér topánkája ütemesen ringatózott a kecses bokán. A szép lábak miatt azonnal kíváncsi lettem a nőre. Egy pillanatra összevillant a tekintetünk, aztán a hölgy ismét lesütötte a szemeit, és nekem volt egy kis időm, hogy alaposabban megnézzem. A hosszú arca nagyon megtetszett. Nem festette magát, csak a haja vöröslött izgalmas tűzvörös színben pompázva, csurkába szorosan összefonva, lelógva majdnem a derekáig. Így, kicsit oldalról nézve is királynői jelenség volt. Egyenes derékkal ült. Határozott, tekintélyt parancsoló, de fenségesen elegáns tartása, és szép, nőies arcéle, magas homloka azon nyomban rabul ejtett. Láttam már szép nőket, de ő mégsem a szépségével tűnt ki a többi nő közül, hanem a megjelenésével. Végignézve a nőn arra a következtetésre jutottam, hogy az agyonfogyókúrázott arc és a ruhából kidudorodó izmok ellenére ez a nő nagyon bejönne nekem. Az biztos, hogy sportolt. Alig volt hasa, és a széles vállai, karjai és formás lábai is mind- mind tiszta erőről és energiáról árulkodtak. Anatómiaórán mutogatni lehetett volna az egymástól különálló izomkötegeket.

Picit talán le is lassítottam, hogy jól megnézzem ezt a csodálatos hölgyet, amikor a nő váratlanul visszanézett. Valami különös rándulás után az arca a komolyságból bájos mosolyra húzódott, és el nem engedte volna a tekintetemet. Még utánam is nézett, amikor zavarodottan, kicsit szégyenkezve a kinai nőhöz fordultam leadni a rendelést. Különös bizsergés járt át. Háttal állva is éreztem, hogy a nő engem figyel, hát óvatosan visszanéztem. Nem csalódtam, tényleg kedves arc mosolygott rám, mint régi ismerősre. Minden jel arra mutatott, hogy itt és most ismerkedés lesz.

Úgy vettem át a kínai nőtől a kacsasültet, hogy közben hátra- hátra nézegettem. Éreztem, hogy az arcomból kifut a vér, és megremegtek a térdeim. Nem tudom, miért féltem. Előjöttek a régi félelmek, és kicsit bárgyún nézhettem a nőre, aki percről percre egyre kedvesebben nézett a szemembe. Két lépés volt csupán, és mellé is értem. A hölgy a szemével intett, hogy vele szemben foglaljak helyet, és én szorongva fogadtam el a hívását, mintha bármitől is félnem kellene.

- Szia! Hogy kerülsz ide? - fogadott felderült képpel. Meg voltam győződve, hogy összetéveszt valakivel.

- Szia. A közelben vagyok hivatalos bizonyos előadásokra, és ebédelni jöttem. Bár jobban örültem volna egy magyaros étteremnek. - húztam félre a szám, és a nőt, aki fülig érő szájjal szemezett velem, egyszerűen visszategeztem.

- Ne haragudj, ismerjük egymást? Bevallom őszintén, nem emlékszem rád... - kezdtem mentegetőzésbe.

A nő leküzdött egy halk nevetést, majd sejtelmesen megjegyezte:

- Az számít, hogy most itt vagy, és én örülök neked!

- Igen, ez igaz, és látszik is messzire! - vigyorogtam el rövid gondolkodás után. A nő szemei úgy cikáztak rajtam, mintha minden négyzetcentimétert alaposan felmérne a képemen. Nem értettem, mire a rajongás, belül még meg is mosolyogtatott a dolog, de ha mát ott volt előttem, illett bemutatkoznom.

- Attila! - nyújtottam a mancsom, mire egy erős kéz, lehetetlen hosszú ujjakkal megragadott, és hosszú másodpercekig parolázott velem. Az érintése nyomán újabb gyengeség fogott el. Csak néztem az arcot, és próbáltam kutatni az emlékeimben. A szeme! Úr isten, a szeme teljesen olyan, mint a Sziráki Napsugáré. Bár a lány arcán annak idején semmi egyedi nem akadt, sem egy anyajegy, sem egy heg, vagy kirívó folt, de a szemei az emlékeimben érdekes módon maradandónak bizonyultak. Suginak egyedül a bal fenekén volt három apró anyajegy libasorban, de a nőtől mégsem kérhettem, hogy ugyan bizony nézzem már meg a hátsófelét meztelenül.

Az nem lehet! Sugi sokkal, de sokkal erősebb volt testileg. Igaz, hogy ennek már tizennégy éve, de ez a nő, szinte már sovány és a bőr rá van kicsit hűlve a képére. Sehol egy párna, sehol egy gömbölyded idom, ami Sugin természetesnek mutatkozott. Elvetettem a lehetőséget, de a nő arcának összes részletét igyekeztem összehasonlítani a volt barátnőmmel. Hiába, a szemein kívül minden vékonyabb volt, és felismerhetetlen. Egyetlen jel utalt még a volt barátnőmre, hogy a nő magasnak tűnt, még ülve is érezhető volt a sudár termete. És a hangja is teljesen más volt. A vörös hajú nő mély, kissé rekedtes, de nagyon szexi hangon szólalt meg, megdöntve még egy figyelemreméltó támpontot.

Az ismeretlen hölgy megérezhette a gondolataimat, mert kis idő múlva megszólalt.

- Szólíts Mariannak! - az arcán végigsuhanó elnyomott nevetés viszont komoly kételyeket ébresztett bennem az igazmondását illetően. Ez azonban nem akadályozott meg abban, hogy bókoljak egy kicsit.

- Mariann, Mariann, Mariann! Nagyon szép neved van! Mindig is vágytam egy Mariannra, de még eggyel sem találkoztam, legalábbis ilyen széppel, még biztosan nem! - ízlelgettem a nevét, és nem bírtam megállni, hogy meg ne dicsérjem a kinézetét a harmincasnak kinéző, nagyjából velem egyidős nőnek. Ez is csak tovább növelte bennem a kételyeket, Sugi is nagyjából ennyi idős lehet.

- Oh, köszönöm szépen! - rebegte elpirulva - Akkor már épp itt volt az ideje, hogy ütközzünk végre.

Nyíltan, és kendőzetlenül, fiatalos megfogalmazásban közölte, hogy örül a társaságomnak. Leesett az állam, a végén még ő udvarol nekem. Meglepett a fellépése, és hogy zavaromat palástoljam, terelni kezdtem a témát.

- Pesti vagy? - kérdeztem.

- Igen, de ez most nem lényeges. Mondd csak, hiszel a sorsban? - tette fel az első, komolynak tűnő kérdését.

Úr Isten, csak nem valami tébolyult agyturkászt vagy félnótást fogtam ki? Aztán a kérdőn bámuló nőre nézve elvetettem ezt a lehetőséget. Komoly volt. Most először eltűnt egy pillanatra a mosoly, és a nő egészen közel hajolva lélekbelátó fürkészéssel nézte a szemeimet. Már- már ijesztőnek találtam a boszorkányosan átható tekintetet.

- Tulajdonképpen nem hiszek, de már kezdek reménykedni, hogy nem véletlenül találkoztunk. Külsőre nagyon tetszel, csak úgy érzem, nagyon titokzatos vagy.

- A titokzatosságtól ez a találkozás csak még izgalmasabb, vagy nem? - dőlt hátra és kacsintott rám egyet.

- Én szeretem ismerni az embereket... - kezdtem komolyabbra váltani.

- Én is, és ha rajtam múlik, akkor majd megismersz, de most be kell érned ennyivel. - játszott ismét az idegeimmel.

- Ok, csak nem értem, mire ez a fene nagy titkolózás. - fakadtam ki vállrándítva, és beleturkáltam a z ételbe.

- Szóval tetszik a külsőm! - ízlelgette a szavakat és közben mintha ezernyi viccet mesélt volna valaki a fejében, az arcizmai sorra megvonaglottak. Magában mosolygott. Jól láthatóan mulattatták a saját gondolatai.

- Igen, el kell ismerni, hogy nagyon csinos vagy. Egyedül az aggaszt, hogy magasabbnak tűnsz nálam, de egyébként minden nagyon rendben van. Festék nélkül is tündéri vagy. A hajad meg.... szívesen megnézném milyen kibontva.

A nő vigyorgott, és egyetlen mozdulattal lehúzta a hajgumit. Megrázta a tűzvörös zuhatagot, majd beletúrt, és ettől csak még vadítóbb lett.

- Azta... gyönyörű! Tetszik a hosszú haj, talán pont azért, mert kopasz vagyok! - mutattam a csupasz homlokomra.

- Az nem baj, én imádom a kopaszokat!

- Én is a magas lányokat! - derültünk egy kellemeset egymás kijelentésein.

Mariann, ha egyáltalán Mariann volt, kifordította a székét, és keresztbe fordulva az asztal mellett kivillantotta hosszú lábait. A magasan felvágott ruha oldalra csúszott és csábosan kirajzolódott előttem a nő formás, rendkívül izmos lába, majdnem a combtő hajlatáig. Úgy éreztem magam, mint egy marhavásárban, csak itt a hölgy akarta a nyakamba varrni magát.

- Hivatásos vagy? - szegeztem neki a kérdést.

- Nem, csak kihasználom az alkalmat, hogy találkoztam valakivel, akire már régóta vártam. - vigyorgott megint az értetlen képemen.

- Nem értem, hogy várhattál pont rám, de ettől függetlenül csodálatos tested van. - törődtem bele, hogy úgy sem tudok meg részleteket.

- Van egy saját edzőtermem és sokat dolgozom, vagy másokat jól megdolgoztatok... - kuncogott.

- Na tudod mit, most meglátogatom az illemhelyet, hogy gondolkozzak kicsit, hátha jobban kiismerlek. - toltam félre a meg sem kezdett ebédet, és a megjelölt ajtóhoz lépve bementem az wc-be. Felzaklatott a nő. Vegyes érzelmek keveredtek bennem. Féltem a titkolózásától, ugyanakkor baromira ismerősnek tűnt, és miután felnyársalt a szemeivel, elkápráztatott a testével és szabályosan megbolondított a szövegével.

Mikor beálltam a piszoár elé, és elkezdtem vizelni, azon gondolkodtam, hogy vajon az én átlagos méretem elég lenne-e neki. Még magamon is nevettem a saját hülye félelmem miatt, és elhessegettem a gondolatot, hogy komolyabb közöm is lehetne a nőhöz.

Már majdnem végeztem, amikor nyílt az ajtó. Nem néztem hátra, azt hittem, valaki a hátam mögött lévő budit akarja majd használni, de nem hallottam lépteket. A lány olyan nesztelenül lépett mögém, hogy egy pillanatra megrémültem. Csak annyit érzékeltem a dologból, hogy két láb jelent meg a két oldalon, és valaki hátulról hozzám simult elzárva minden menekülési útvonalat. Abban a pillanatban két vékony, de izmos kar jelent meg a derekamon, majd szorosan magához ölelve két kéz a mellkasomon. Egy fej nyomódott a jobb arcomhoz és hosszú, tűzvörös tincsek hullottak a vállam elé. Ledermedtem.

- Baszunk? - hallottam át a fülembe suttogó kérdést a dübörgő szívverésemen keresztül, és egy kéz indult el lefelé a mellkasomról a sliccem felé a hasamat végigsimítva nagyon határozottan. Céltudatos nő volt, annyi szent. Az első gondolatom az volt, hogy egyszerűen csak elrejtem a nadrágban a péniszem, de ennek útját állta a be nem fejezett vizelés. A nő gyorsabb volt, a keze máris megérintett a makkomon, aztán csak hagytam, hogy kicsússzanak a kezemből a dolgok, és a nő megmarkolja a farkamat. Nem számított neki a nedvesség, a vizelési inger amúgy is elmúlt az érintésétől. A nő jobban el volt foglalva azzal, hogy a bal kezével maga felé fordítsa a fejem, és körbetekeredve rajtam megcsókolhasson. Az első csókja lágy volt és érzéki, mintegy várakozó, hogyan reagálok a dologra. Viszont a második már sokkal vadabb, követelőző és szenvedéllyel teli. Mohó volt, én pedig röpke pillanat alatt a világ leggyorsabb erekcióját produkáltam a lány kezében. Magával ragadó igyekezete bennem is perzselő vágyat ébresztett. Régebben nem is nagyon figyeltem a szagokra. Sugival annak idején minden illatosító és parfüm nélkül kavarodtam össze, és még mindig azt a tejszagú, édes élményt kerestem minden nőben. És Mariann pont ilyen volt. Enyhén izzadtságszagú, dezodoroktól és pacsuriktól mentes. Talán az edzőtermi mozgás miatt nem volt meg teljesen a tisztaságérzetem. De még így is észbontó volt. És megint csak Sugit juttatta eszembe, negyedóra alatt már többedszer.

A Nő érzékelte, hogy átveszem a kezdeményezést, ezért hátralépett, és a hátát az ajtónak támasztva magához húzott. Tényleg nagyon magas volt. A fejnyi különbség viszont mit sem számított, legalább kényelmesen megcsókolhattam a nyakát és a felém hajtott ajkait. Szorosan átöleltem, ő pedig a jobb lábát körbetekerve a derekamon kapaszkodott belém. Egyetlen pillanatra engedett csak távolabb, amíg a magasan felvágott ruhát feljebb, a bugyiját meg félrehúztam.

Különös volt belé hatolni. Varázslatos forróságot éreztem, amit megtetézett a csaj nyakamra áramló, forró lehelete. Minden különösebb előjáték nélkül ejtettük meg az együttlétet, mégis valami természetfeletti erő gondoskodott a megfelelő izgalomról, és a különös vonzerőről. Csak néhány mozdulat volt, apró vonaglások, és a lány máris a csúcsra érkezett. Biztos, hogy az izgalom volt rá ilyen hatással. Az az izgalom, ami bennem is olyan erősen munkálkodott, hogy önfeledten engedtem a lányba áramlani a kitörő ondócseppjeimet. Cseppet sem bántam, meg sem fordult a fejemben, hogy ennek következményei lehetnek.

Talán percekig is álltunk így összefonódva, mozdulatlanul. Szerettem volna tudni, mi jár Mariann fejében, de hogy én el voltam varázsolva, az biztos. Nem volt kedvem eltávolodni tőle, és ő sem tett olyan mozdulatot, amivel meg akarná bontani a közöttünk lévő kontaktust. A péniszem még mindig ott volt benne, és úgy éreztem, hogy most ez a köldökzsinórom ehhez a páratlan teremtéshez.

Lassan váltottunk át ismét csókolózásba, aztán a nő volt az, aki megmozdult.

- Menjünk, neked még enned is kell! - mosolygott a ruháját megigazítva, és otthagyott rendbeszedni magamat.

Kábultan mentem vissza a nő után az asztalhoz. Különös gyengeség és mámor keveréke érződött a testemben, a lelkem viszont hihetetlenül boldog volt. Már a néhány lépés alatt elhatároztam, hogy mindent megteszek azért, hogy a nő az enyém maradjon. Kellett nekem. Nem bántam, mennyire titokzatos. Nem érdekelt, milyen magas, és nem számított az sem, ki is ő valójában. Olyan érzéseket táplált belém szűk negyedóra alatt, amit más nőtől sosem kaptam.

- Csupa meglepetés vagy! - ültem vissza az asztalhoz, és nem kerülte el a figyelmem a kinai nő cinkosan vigyorgó fejcsóválása sem a pult mögött.

- Ha akarsz még meglepetéseket, délután gyere vissza öt órára, vagy más terveid voltak? - közölte szenvtelenül, a tincseit kisimítva az arcából.

- Eredetileg haza akartam menni, de senki sem vár, itt maradhatok, de csak hét óra után érek rá. - gondoltam végig a napi beosztásomat.

- Az is jó, nekem tökéletes! - vigyorodott el, és hátranézett a kínai nőre.

- Limei! Hoznál nekünk valami hideget?

A kinai pultos csaj két icetee társáságban kievickélt az asztalunkhoz, és az asztalra téve az üvegeket hangosan megjegyezte:

- Kár, mosdóban nincs kamera! Csak nem megtalálni, amit keresel? - vigyorgott az alkalmi partneremre.

Szóval ismerik egymást, vontam le a következtetéseket. Mariann a mutatóujját a szája elé téve csendesítette el a kínai nő kíváncsiságát, majd összenevettek. Valamiért ez már nem is bosszantott annyira. Egy titoknak lettem a része, de ez a titok nem tarthatott örökké, viszont az esti találkozó sínen volt. Csak picit fúrta az oldalam, hogy nem tudtam, a nő mire kíváncsi, és mire nem.

- Nem is érdekel, ki vagyok? - tettem fel a kérdést, mikor Limei magunkra hagyott.

- Dehogynem, mindennek eljön az ideje. Most csak azt mond meg, hol van a "haza", aztán egyél, mert menned kell..., vagy mégsem? - hallottam a nő komoly válaszát, és már ekkor kiérződött belőle a komolyság. Tehát nemcsak játszik velem.

- Ismerős ez a név: Sárospatak? - feszülten figyeltem, hogy reagál, de semmi különösebb érzelmi megnyilvánulást sem tudtam felfedezni. Pedig biztos voltam benne, hogy ha Sugi lenne, az arckifejezése elárulná a csajt. Egy kedves mosolyt kaptam mindössze.

- Ismerem. - mondta mélyen a szemembe nézve. Elgondolkodtatott. Annyi minden stimmel, és mégsem ő, pedig a megérzésem azt súgja, hogy igen.

- Számíthatok rád hétkor? - tette fel a megerősítést váró kérdését.

- Mindenképpen. Ki nem hagynám semmi pénzért!

- Adsz valami zálogot? - Mariann úgy tett, mintha nem látná rajtam, mennyire odavagyok érte. Kívülről perszer ez nem látszódhatott, de a lány már annyira befűzött, hogy inkább én kértem volna tőle biztosítékot. Az viszont nagyon pozitívan érintett, hogy akarja a találkozót.

Hogy oka legyen megbízni bennem, előhalásztam a személyimet, és a kezébe adtam. Gyermeki örömmel mustrálta végig a semmitmondó, de viszonylag régi fényképet, aztán hangosan felolvasta az adataimat. Fülig érő szája meggyőzött, hogy jó zálogot sikerült választanom. Mariann megígérte, hogy hétkor ott fog várni az étteremhez közelebbi mellékutcában, aztán megint evésre bíztatott, és csak nézett rám sugárzó szemekkel. Az elválás pedig megint csak szöget ütött a fejemben, olyan csókot kaptam,
Nagydarab csajt basztam

Szextörténet - A molett titkárnő

Szextörténet - A molett titkárnő

Ducipornó képek, amit keresnek most

Top Duci szex kategóriák

Duci nők
Szereted a nagy seggeket, és a bazi nagy tőgyeket? Itt több tonna duci pornó képet találsz, szexi csajokkal, molett, dagi nőkkel. Ezek a telt lányok, amatőrök, és profi kurvák mindent megmutatnak magukból, basznak, szopnak, nyalnak a kamerák előtt! Ha ez nem elég, akkor olvashatsz szex történeteket, pornó meséket, és erotikus sztorikat is, vagy válogathatsz mozgó szexképeink közül(pornó gif).
Bbwspace.info  sex toplist - porn topsite for adult webmasters A  legnagyobb szex, erotika, porno toplista.
Linkek: Duci pornó filmek | RSS | Gay szex | Sztárok 18+ |Szex Mesék Pornó történetek | Családi szex történetek | Szex oldalak